Ismeretlen alkatrész hibaüzenet

https://www.ti.com/lit/ds/symlink/bq27545-g1.pdf?ts=1677230454721

Avagy miért ilyen drága az újabb készülékekben bármit is cserélni?

Régi szép idők, szokták mondani…
2012-ben 130.000Ft-ért kaptuk az akkori legújabb iPhone-t, 10.000Ft alatt volt az akkumulátor csere, mivel hibaüzenetek és egyéb vacakolás nélkül 5 perc alatt meg lehetett oldani.
10 évvel később átlag fél millió a legújabb iPhone, és egy szimpla akkumulátor csere 40-50.000Ft.
Mi történt? Ennyit fejlődtek volna az akkumulátorok? 
Dehogy! A cella méretét és a csatlakozó minőségét – ami véleményem szerint csak visszafejlődött – leszámítva pontosan ugyan olyan minden akkumulátor mint 2012-ben volt.

Ahhoz, hogy megértsük a mára kialakult helyzetet, a probléma okát kell megértenünk.
A Apple hozzáállása a 2010-es évek közepéig a következő volt:
–  A gyártó nem szívesen foglalkozott javítással, leginkább csak jótállásban, mert akkor nagyon muszáj volt, de azt is próbálták megúszni.
– Ha a gyártón kívül valaki egy Mac-et, vagy egy iPhone-t felnyitott, akkor az onnantól kezdve már nem Mac vagy iPhone, hanem valami más, amit ők leginkább szemétnek néztek. 
Mac esetén például előszeretettel használták, a “mivel illetéktelen javította, ez innentől kezdve már egy PC” kifejezést.
Az általános hozzáállásuk az volt, hogy ha elromlott, vegyen újat!

Mac -ek esetében legalább alap alkatrészeket cseréltek (pl.: kijelző, akkumulátor), de főpanelt már nem javítottak, csak csere jöhetett ott is szóba (majdnem új készülék áron), ami SSD-s kivitelnél nyilván adatvesztéssel járt.
iPhone -ok esetében a helyzet még durvább volt, semmit nem cseréltek, csupán a fődarab cserét ismerték.
 Felismerve a piaci rést, 
2012 után egyre több mobiltelefon szerviz kezdett el iPhone javításra szakosodni, ami a gyártónak is feltűnt. Az eddigi narratíva kezdte elveszíteni az erejét, hiszen a kis szervizek lassan jobban értették a készülékek működését mint maguk a gyártó által alkalmazott kék polós Geniuszok.
Majd 2014 után bekövetkezett az, amit az Apple nagyon nem akart. A készülék tulajdonosok már inkább a kis üzletek szervizeseinek hittek, hiszen meg tudták menteni a hőn szeretett adataikat, fele annyiba se került mint a gyártó által ajánlott szolgáltatás, ráadásul nem heteken, hanem órákon belül.
Így megszületett a döntés, el kell hitelteleníteni, el kell lehetetleníteni a kis szervizeket!

Ezzel el is érkeztünk a sorozatszámozott alkatrészek korába. 
Ezt mi figyelmesebb szervizesek már 2013 körül felismertük, a beépített IC-k funkcióit böngészve. A fejünket fogtuk, rettegtünk, és reméltük soha nem jön el ez az időszak… Ugyan miért is jönne, az EU és a tulajdonosok ezt nem fogják hagyni! Sajnos mára amitől úgy féltünk teljesen megszokottá vált.
Kis túlzással élve senki nem tett ellene semmit, a tulajdonosok szép lassan benyeltek mindent amit eléjük toltak, a törvényalkotókat meg kilóra megveszik a nagy vállalatok, és amúgy is, mit is várhatunk azoktól, akik egy sima töltőport szabványosításon több mint 10 éve gondolkoznak.

A gyártó az ezer apró vágás általi halál elvét követte, és a mai napig követi. Szép lassan elvette a tulajdonosoktól a készülék tulajdonjogát. 
Mára a tulajdonos nem teheti meg, hogy ott javíttatja a készüléket ahol akarja, olyan alkatrészt építtet be amilyet akar, mert az funkcióvesztéshez vezet.

Nézzük történelmi sorrendbe.

2012 – iPhone 5:

Beépítésre került a TI (Texas Instruments) BG27454-G1 IC az akkumulátorba. Már ennél kikerekedett a szemünk, mikor megláttuk a lehetőség a SHA-1/HMAC titkosításra. Az akkumulátor külső szemmel olvashatatlanul tud kommunikaláni a készülék főpanelével. Szerencsére ezt a funkciót itt még nem kapcsolták be.

2013 – iPhone 5S

Megjelent az ujjlenyomat olvasó, szintén kódolt kommunikációval. Ennél biztonsági okokra hivatkoztak, melyet TALÁN meg is tudok érteni. Ez volt az első alkatrész melyet nem lehetett egyszerűen cserélni. Ha kicseréltük, megszűnt az ujjlenyomat olvasás funkció, igaz legalább a visszalépés funkció legalább megmaradt.

2014 – iPhone 6, 6 Plus

A megjelenés után 1 évvel volt egy érdekes mozzanat az iPhone 6 ujjlenyomat olvasó körül. Visszatekintve, a mostaniak tudatában már nem tekintem véletlen hibának, csupán tesztelték meddig mehetnek el. Amennyiben iPhone 6-on régebben cserélték ujjlenyomat olvasót (tehát nem egyezett a főpanelbe és az olvasóba írt sorozatszám), majd frissítették a készüléket az iOS 9.2 rendszerre, akkor az error 53 üzenettel bekapcsolhatatlanná vált. A nagy média visszhang miatt a gyártó gyorsan kiadott egy úgymond “hibajavítást”, mely megoldotta a problémát.

2015 – iPhone 6S, 6S Plus

A gyártó hozzáprogramozta a főpanelen található WiFi IC-t a memória IC-hez. Ennek a lépésnek igazából semmi értelme nem volt, csupán a javításokat nehezítették meg. Több lehetőséget kaptunk hibázásra.

2016 – iPhone 7, 7 Plus

Vissza az ujjlenyomat olvasóhoz. A fizikai kattintós gomb helyett kaptunk egy fix gombot, melyet megnyomva a gomb fizikailag nem kattan, a rezgő motorral érik el a kattintás visszajelzést. Ha a gomb cserére szorul, akkor nem csak az ujjlenyomat olvasás funkciót veszítettük el, hanem a visszalépés funkciót is. Mivel a megjelenés pillanatában lett bevezetve, szimplán elfogadta mindenki, így azóta is ez a helyzet. Hiszen ez így működik, ha cseréled megáll. Nyilvánvaló nem? Van ennek biztonsági funkció értéke? Dehogy van, el lehetne különíteni a kattintás és a kódolt ujjlenyomat olvasás funkciót, csak a gyártó ezt nem akarja.

2017 – iPhone 8, 8 Plus

Ez az év nagy vízválasztó volt, teljes üzemre kapcsolt a gyártó a sorozatszámozással kapcsolatban. Az iPhone 8-ban két dolgot is kaptunk ajándékba, mind a kettő a készülék TrueTone (automatikus színhőmérséklet állítás) funkcióját érinti. Ha az előlapi kamera cserére szorul, akkor elveszítjük a TrueTone funkciót. Erre a mai napig nincs megoldás. Ha cserélni kell akkor vége.
A másik a kijelzők sorozatszámozása. Át kell írni a régi kijelzőben található sorozatszámot az új kijelzőbe, különben szintén elvész a TrueTone funkció.
 Szerencsére erre idővel lett megoldás, viszont csere folyamán egy plusz lépés.

2017 – iPhone X
Elérkeztünk a Face ID világába. Ugyan megszabadultunk az ujjlenyomat olvasótól, viszont cserébe kaptunk egy még összetettebb és sérülékenyebb funkciót, melynek bármelyik része megáll, működésképtelenné válik az egész funkció. Vegyük sorba a sorozatszámozott kódolt kommunikációval rendelkező alkatrészeket:
fényérzékelő, közelségérzékelő, pontvetítő, előlapi infra kamera. Bármelyik ezek közül meghibásodik, az a Face ID funkció elvesztésével jár. Mi értelme van ezen alkatrészek kódolásának? Az ég világon semmi biztonsági kockázatot nem jelentene, ha olvasható lenne – az infra kamerát leszámítva – bármelyik alkatrész kommunikációja.

2018 – iPhone XS, XS Max, XR

Sajnos a gyártó bekapcsolta a már iPhone 5 óta jelenlevő akkumulátor SHA-1/HMAC kommunikáció kódolást. Innentől ha sorozatszámozott akkumulátort cserélünk, “Ismeretlen alkatrészt” fog írt a készülék, még akkor is, ha egy másik gyári akkumulátort helyezünk a készülékbe, mivel a készülék nem azt ellenőrzi, hogy valóban gyári e az akkumulátor, csupán a sorozatszámot hasonlítja össze, és amennyiben az nem egyezik meg, közli, hogy nem gyári az akkumulátor.
Van rá megoldás, viszont rendkívül megbonyolítja az akkumulátor cserét. Egyszerű akkumulátor csere helyett forrasztás, ponthegesztés, programozás, szükséges, ellenkező esetben hibaüzenettel találkozunk.

2019 – iPhone 11, 11 Pro, 11 Pro Max

A kijelző programozása már az iPhone 8-tól szükséges, annak hiánya eddig csak a TrueTone funkció vesztését okozta. A 11-es sorozattól kezdve csavartak rajta még egyet, kiegészült egy “Ismeretlen alkatrész” hibaüzenettel is. Ennek elkerülése érdekében a kijelzőn található érintés vezérlő IC-t le kell forrasztani, és az új kijelzőre át kell forrasztani. Ez rendkívül időigényes és nagy tapasztalatot igénylő folyamat, mely az eddigi 10 perces kijelző cseréket 40-50 perces időtartamra hosszabbította, sokkal nagyobb visszafordulási (jótállásos panasz) aránnyal.

2020 – iPhone 12, 12 mini, 12 Pro, 12 Pro Max

A gyártó elkezdte a hátlapi kamerák sorozatszám ellenőrzését is. A készülék bemutatása után, hátlapi kamera csere esetén a kamera teljesen működésképtelenné vált, ám a negatív média visszhang miatt, ezt is csak “hibának” minősítették, és egy hibajavítást követően megoldották a problémát. Természetesen itt is megjelent, hogy még gyári alkatrészes csere esetén is “Ismeretlen alkatrész” hibaüzenet lesz a készülékben.
Ezen kívül sorozatszámozásra került a hátlapi vaku szalagkábel is. Ha az adott alkatrész egy hátlap törés, vagy beázás miatt cserére szorul, a kamera teljesen működésképtelenné válik. Megoldás a mai napik egyik problémára se létezik. Ugye mondanom se kell, hogy ennek megint semmi biztonságtechnikai oka nincs.

2021 – iPhone 13, 13 mini, 13 Pro, 13 Pro Max

Új alkatrész nem került sorozatszámozásra, viszont még gyári kijelző csere esetén is a készülék kikapcsolta a Face ID funkciót. Ennek megint az ég világon semmi értelme nem volt, viszont az IRP szervizek (hivatalos szerződéssel rendelkező külső szervizek) előszeretettel felhasználták ezt reklámra. Cseréltessen kijelzőt nálunk, úgy megmarad a Face ID funkció. Ez szerencsére már egy olyan szintű biztosítékot vert ki a tulajdonosoknál, melyre a gyártónak muszáj volt a szokásos “hibajavítással” válaszolni.

2022 – iPhone 14, 14 Plus, 14 Pro, 14 Pro Max

Ebben az évben szerencsére nem érkezett semmi, sőt, iPhone 14, 14 Plus esetében könnyebben cserélhetővé vált az üveg hátlap.

 

Sajnos összefoglalva nem állunk valami fényesen. Könnyebb felsorolni azon alkatrészeket, melyek következmények nélkül, egyszerűen cserélhetők.